A mai napom kész téboly volt.. Egész délelőtt a kórházban voltunk.. Kiderült, hogy semmi bajom nincs..
Anya megint előjött a Baja-Majsa dologgal.. Rájöttem, hogy semmi értelme nincs oda járni, hiszen az újságírást csak azért találtam ki, hogy írhassak, hogy valami emlékeztessen erre.. De közben meg a média legalja.. Semmi értelme. Meg ha nem bírnak ott, kiutálnak, ráadásul nem is élvezem a sulit, akkor minek? Meg most ez lesz a 2. hét, hogy hiányzok, ami egy középsuliban hátrány.. Szóval most már tényleg irány Baja..
Belevágok az ismert ismeretlenbe.. Csak félek, hogy mi lesz, ha nem fogadnak be itt sem? Mindig ez volt, mintha a hátam közepére lenne írva, nagy villogó betűkkel, hogy "Utálj!".. Vagy valami ilyesmi..Ezért is éltem mindig a saját világomban.. Mindig is egy különc voltam.. Eddig azt hittem, hogy ez érettség kérdése, pedig nem. Azon múlik, hogy ki, milyen világban él. A sajátjában, vagy amit más irányít? Sosem szerettem, ha irányítottak, ezért irányítom magamat. Talán túl önfejű? Lehet.. De nekem ez kell, úgy érzem.. Nem voltam, vagyok és nem is leszek egy tömeggyártmány.. Belőlem csak egy van, az viszont teljességgel rajtam áll, hogy milyen az az Én..
Mindenkinek kell valami, ami mássá teszi. Hajszín, stílus, piercing, fültágító, vagy fülbevalók tömkelege, stb.. A lényeg, hogy ne legyél ugyanaz, mint a többi. Az csak egy sablon.. Semmi más..
P.S.: Ezt a "én-az-vagyok-aki-vagyok-és-PONT" stílusú írást P. (a legjobb!)ihlette, ezúttal is köszi, hogy zúzhattam.. YEAH!! :P
Kálmán Klaudia
2012.11.27
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése