2013. október 13., vasárnap

Kedves naplóm! XXXIII.



Nos, nem is tudom mit írjak, mivel kezdjem..
A hétköznapok uncsik, túlélhetőek, kb..
Ami az otthoniakat illeti, egyre szarabb a helyzet, most kiköltöztünk apumhoz Bácsalmásra, bérlet, stb..
Holnap reggel kell vennem bérletigazoló lapot.. :) (csak hogy el ne felejtsem!)
Drágámmal megbeszéltük a hétvégét, így elmentem hozzá. A buszról leszállva útközben kaptam el, szeretgettem meg szegénykémet.. :)
A srácokkal bulizgattunk, én ittam 2 sört, 2-nah, jó másfél..- vodkacitromot (isteniii....). :)
Közben Drágámmal szórakoztattuk egymást.. Hmm..
Meg közben kibuktam, szegény Drágám vagy 10 percig állt kétségbeesetten a konyhapultnál, ahol elviharoztam mellette cigizni.. Szerintem levegőt sem vett :S
Aztán beszéltünk..
Elmondta, hogy nem tudja úgy beosztani az idejét, hogy az mindenkinek jó legyen, nem akar senkit elveszíteni.. Látja, hogy én sem tudom elfogadni ezt a helyzetet, hogy alig találkozunk.. Igen, egyre nehezebb, éppen ezért egyre jobb minden együtt töltött pillanat..
Sokan mondják a környezetemben, hogy elhanyagol, nem törődik velem, felesleges húznunk egymás idegeit.. Volt pár pillanat amikor ezt elhittem..
De nem igaz..Tudom, hogy nem..Vannak húzásai, amik néha rosszul tudnak esni, de ő ilyen kis szeleburdi.. :)
Mi itt leszünk egymásnak egy életen át, lesz időnk.. Pont ezért mondtam, hogy helyezze a családját, a barátait az előtérbe. Szüksége van rájuk. Ahogy mindenkinek.
Az este további részében megint szórakoztattuk egymást a teraszon ülve.. Hmm, Drága.. :P
Aztán fekvés, a falak megint mesélni tudnának, szegény Attila meg gyertyát tartani.. :S :/
Ez van :S
Reggel hazamentem, összepakoltam néhány cuccot, aztán mentem vissza, takarítgattam kicsit-tényleg kicsit, mosogatás, söprés, nem nagy cucc-, majd gépeztem, megjött a Drága. :) 
Aztán lementünk apujához, meg Ildihez, tök jól el voltunk, el beszélgettünk..
Ildi is észrevette, hogy fogytam kicsit, ami lehet a stressz, alig evés, de az előző bejegyzésben leírt függőségem is.
Mindegy, jó ez így, legalább nem leszek vastag.. :P :D
Aztán mentek mamájához, ünnepelni, meg családi mustrára.. :)
Elmentem Vikihez, ettem fincsi rizskókot, aztán kimentünk, beszélgettünk, lelkiztünk, visszamentünk.. Kitaláltuk, hogy márpedig mi horrort nézünk.. (ehhez tudni kell, hogy az egész világon csak vele vagyok hajlandó leülni, és végig nézni egy horrorfilmet) Mire kitaláltuk, hogy mint nézünk (Paranormal A. 3.), már mehettem ki a buszmegbe..
Ahhaa, Drága nem azzal a busszal ment, mindegy.. Smink, és go ki a többiekkel.. Jött egy hátsó isteni sugallat, hogy Drága, most jön.. Vikivel megindultunk(Dubai lóhalálában pincsikutyázott.. Brr..), ő visszafordult, én könyörögtem neki, mire Drágám leszólított..
Aztán se szó, se beszéd, se egy bazmeg felszállt a buszra, azt csó.. Oookééé..
Végül kimentünk, de nekem fölösleges volt, fél8kor felszálltam a buszra, jöttem haza, és most itt csücsülök törökben, laptoppal, és Asking Alexandriát hallgatok..
Igen éééén!
Tegnap kibukásom közepette is AA album ordított, megfogott, aztán ma Viki átküldött egy számot (fenti videó), amit egész úton hazafelé (..azon gondolkodám..) hallgattam.. rohadt jó, sztem töltögetek AA zenéket telómra, aztán zúzunk.. :P
Hát igen, amikor az ember lányának zenész, rocker barátja van, egyszer csak azon kapja magát, hogy ő is rohadtmód megszereti ezt az egészet.. Persze eddigis imádtam a rockot, de mostmár.. :P
Nah, lépek, Drágám meg legyen szíves rám írni, mert én nem fogok.. :S
(Igen, sértődött hangnem volt, direkt-nem direkt, de ez van, azt kezdesz vele, amit akarsz)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése