Kedves naplóm! XXI.

Noos...

Hümm.. :) :D

Csütörtökön voltam Öcsikével a főiskola könyvtárában, kivettem két könyvet.. Nem áám Alkonyat, stb.. Igazi könyvek.. Sárga lapok..  Az az igazi könyv illat.. és még sorolhatnám..

Ilyenkor jövök rá, hogy az embernek két élete van; amit megél-legyen az igazi, hamis, boldog, vagy épp nem az-, és az, amit a könyvekben él meg.. 

Amikor olvasok, és a sárga , pille könnyű lapokat érintem, a betűket falom, a könyv gerincét tartom, borítóját óvatosan , nem karmolászva fogom meg, rájövök: ebben az életben a könyv az ember szerelmese..

Különböző előéletű írók, sokszínű, változatos történetet, életet vetnek papírra.. Mindegy, hogy mire, mivel, kivel, hol.. Lehet sok-sok kis cetlire, apró ceruzával, amit anyáink szobájából csórtunk, vagy méregdrága levélpapír, és egyedi, ajándékba kapott toll, penna..  Lehet, hogy egy recsegő, törött széken ülünk, vagy a földön, vagy éppen egy gyönyörű hintaszékben..

Lehet poros, dohos szobában, vagy épp kint a szabadban; egy réten, a parton, az udvaron..

Mindegy..

a lényeg maga az élet, amit fantáziánk segítségével megfogalmazunk.. 

Az élet, amit átadunk az olvasónak..

Maupassant- a Szépfiú c. könyvet kezdtem el olvasni..Mit olvasni, megélni.. 

Nem írom le miről szól, a filmet már láttam, de- mint annyiszor bebizonyosodott- a könyv sokkal másabb.. Persze, aki ennyire a könyvek rajongója, az mi mást is mondhatna?

a másik Jack Kerouac-tól Az Úton..

Az is megvan filmben, csak még nem láttam..

Abba még nm olvastam bele, majd ha ez a történet leülepedett bennem..

Nah, szóval, ennyit a könyvekről..

Holnap júli 7.. Király.. A szülinapom.. Nem érzem nagy durranásnak..

Ugyanolyan nap lesz, mint a többi.. Anyagi hátterünkből ítélve, nem is kértem ajándékot, nem is kell.. :) Elég nagy ajándék volt ez az élet.. :)

Öhm.. erélyesebben;

aki meg mer ajándékozni, azt olyan erősen fogom átölelni, hogy kileheli a szuszt magából, és olyan csicsergős puszit kap a füléhez közel, hogy meggondolja mit adjon; egy puszit, mintha egy sima nap lenne, vagy ajándékot... :D

Tényleg, nem kell semmi..

Igen, P. ez neked szól, remélem nem találtál ki semmit. :D

Pussszillak. :)

Szakad az eső, vihar, villámlás, eső illat, mennydörgés..

Csodáás. :) :D Imádom! :)

Mi a hátránya? A páratartalom az egekben, a tüdőm levegő-kapacitása pedig a béka feneke alatt..

Majd mg ful'lok!

Ma találkoztam  Pi.-vel, meg V.-vel.. Jó volt őket látni, csak  annak a dolognak a tudata, hátba vágott.. V. babát vár..

Hümm.. Nem tudom mit mondjak..

Nagyon meglepődtem,  Nagy vigyor, gratuláció, meg stb.. De a végére már nem az a tipikus őszinte mosoly húzódott a szám sarkában..

Eszembe jutott, hogy körülöttem, szinte már mindenki megtalálta azt, akivel le szeretné élni az életét. Persze, én is nagyon boldog vagyok P.vel, lehetetlenül boldoggá tesz, de ott van a félelem is..

Az öröklődő betegség miatti dolog miatt, mi van ha egyszer én is? És nem lehet, nem tudnám vagy valami? Persze, külső szemlélőként, egy szó; abortusz..

De nekem? Nekünk?

:/Szar..

Lehet felesleges erről fecsegnem, csak szófosás, nehogy bevonzzam még a végén..

P. is meg mondta, hogy ő biztos, hogy nem.. Megértem.. Én sem, igazából.. Suli, neki kolesz, ki lenne vele addig, miből, hol, stb.. Nem mintha "csak a gond" lenne vele, hatalmas boldogság, mikor úgy döntesz, hogy a szíved a testeden kívül dobogjon.. De mégsem.. Majd egyszer.. :) Valamiből, valahol.. Ennyi. :) Addig meg felesleges koptatni a számat róla.. :)

 Nah, szóval ez ilyen  értelmes-értelmetlen bejegyzés lett..

Asszem ennyi, mielőtt még több hülyeséget összehordok..:D

Puszi, Szeretlek. :)

K.

2013.07.06.