Hogy is kezdjem... *Nyomorult tejbetök.. :)
Hát..
Tegnap írtam egy levelet.. Maszlag az egész, tiszta hülyeségeket írtam, de igaz volt.. Leírtam az érzéseimet.
Aztán elvittem neki.. Spontán beállítottam 9kor..
Felolvastam neki a levelet, aztán mentünk az orrunk tán, és a felüljárón jutottunk ki.. Hessz..
Megcsókoltam.. Vagyis.. Hát jah.. elhúzódott.. Igazából megértem, hogy nincs felkészülve, nem tudom minek erőltetem ezt az egészet.. Túl váratlan volt.. Mindkettőnknek..
Most 1,5, vagy nem is tudom.. Olyan jó volt átölelni..
Csak félek, hogy megint én leszek az, aki erőlteti, aki jobban szereti a másikat, aki nyer az "én-jobban-szeretlek" játékban.. Mindig ez van.. Csak. Csak Ő más.. Ez teljesen más.. Barátságból szerelem.. Hmm.. :) Furcsa.. De jó*Tejbetök.. :)
Szeretem Őt, és nem akarom elveszíteni, mert egy hatalmas ember.. Egy hatalmas személyiség.. Igazából nem lehetne felsorolni, hogy miért, mert írhatnám egy évig, a billentyűzetem lekopna, az ujjbegyeim meg oda lennének.. Meg kell ismerni.. Mert Ő az az ember, akit ha valaki nem ismer, vagy elveszít.. Egy hatalmas dolgot veszített... És én ismerem.. Velem van.. Szeretem.. És Ő is szeret, tudom, csak nem meri. :) Fél az ugrástól.. (Talán tériszonyos, ha már ott tartunk.. xD)
Ui: A zenét a tegnapi Fogadom c. filmben hallottam.. Hallgasd, és közben olvasd a levelet.. Úgy írtam.. :)
Puszi.
Kálmán Klaudia
2013.06.23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése