Kedves naplók! LIVI.

Avagy szívgyógyító manókat kérek!

Nem is tudom, hogy kezdjem..

Talán ott kezdődött - vagy folytatódott, és nem vettem észre?-, hogy újra - vagy még mindig- beleszerettem. 

Az ő részéről nem tudok semmit.. Mond dolgokat- vagyis mondott, írt-, de szerintem ő sem tud semmit.. Vagy csak nem akar megbántani..

Tanácstalan vagyok..

Meg mondtam neki, hogy ha akar valamit, akkor azt mondja, nem leszek vergődő hal. Nem esek újra ugyanabba a hibába. Ha nem, akkor nem.

Csak fáj, hogy nem mond semmit, sőt nem is beszélünk.. 

Szerintem elveszítettem...

Michelangelo Buonarroti

Vidám s boldog voltam, míg kedvre-kényre 
le tudtam győzni minden bajod-átkod. 
Most fáradtan, gyakran zokogva járok, 
akaratom ellen, s tudom, mit érsz te!

S ha ártó nyilad hasztalan lövése 
szívem céljába nem talált s nem ártott: 
most e szép szemmel könnyű bosszút állnod 
rajtam - halálos minden tőrdöfése.

A madárkát hány háló és hurok 
közt óvja a balsors sok éven át, míg 
végül halála csak annál keményebb!

A szerelem, látjátok, asszonyok, 
engem is csak azért kímélt sokáig, 
hogy, mint látom, kínosabb véget érjek.